Határtalanul pályázat HAT-18-02-0378


 

HAT-18-02-0378
A pályázatban elnyert összeg: 4.799.965,- Ft
A pályázatot felügyelő szerv: Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.

 

Beszámoló

Határtalanul Erdélyben!
(2019. 05.27-05.31.)

 A 2018-2019-es tanévben lehetőségünk nyílt  részt venni a Határtalanul programban. Ennek keretében diákokat fogadtunk a partneriskolákból, illetve diákokat küldtünk hozzájuk.
Célunk, hogy az 5 napos kirándulások alkalmával olyan szakmai, természetföldrajzi, történelmi, kulturális és néprajzi értékekkel találkoznak, melyek szélesítik látókörüket, bővítik ismereteiket, kooperációra késztetnek, valamint alapot adnak a tradícióra épülő minőségi szakmunka utáni igényre.

 Az első utazás alkalmával iskolánk diákjai 2019. május 27-én indultak el Erdélybe 4 pedagógus kíséretében egy életre szóló élményeket adó körutazásra.
Felkeresték azokat a legismertebb történelmi és irodalmi nevezetességeket, amelyekkel a tanítási órákon már találkozhattak, vagy hamarosan találkozni fognak.

 Az 5 napos utazás programja Aradon kezdődött, először a Megbékélés Parkjába látogattak el. Megismerkedtek a park történetével, majd a város bemutatásával. A Szabadság szobornál, melyet 1890-ben az aradi vértanúk emlékére emeltek, koszorút helyeztek el a diákok.
Következő megállójuk Déva vára, hol nagyjaink mind ott voltak, Hunyadi János, Szapolyai János, Bocskai István, Bethlen Gábor és persze Kőmíves Kelemen is.

Képgaléria: IDE KATTINTVA

  Útjuk Vajdahunyadra a középkori eredetű Vajdahunyadi Várhoz vezetett. Itt lehetőség nyílt felidézni a Hunyadi család szerepét a magyar történelemben, illetve a Mátyás király uralkodásáról tanultakat. Szakmai szemmel vizsgálták a várépítés eme formáját, a bemutatott tárgyakat, az építészeti stílusjegyeket. Mikszáth Kálmán „a várak királyának” nevezte.

 Ezután Gyulafehérvárra utaztak tovább, ahol Erdély ősi fővárosának építészetéről és történelmi jelentőségéről kaphattak bővebb információt. Ellátogattak a Szent Mihály Székesegyházba. A gyulafehérvári római katolikus érseki székesegyház Erdély legjelentősebb román kori épülete, a román kori magyar művészet egyik legnagyszerűbb példája. A magyar történelemben komoly szerepet játszó templomban nyugszik Hunyadi János, kinek síremlékén koszorút helyeztek el.
Valamikor a délutáni órákban érkeztek meg a szálláshelyre, Gyergyóújfalura.

 Második napon meglátogatták a Gyergyói-medence legjelentősebb barlangját, a Súgó-barlangot. A „tekerőpataki Súgó-barlang” néven is ismert járatrendszer a Sipos-kő délnyugati nyúlványában húzódik, Tekerőpatak határában. A barlang és a 17-19 hektáros környéke védett terület!
Ezt követően a Békás-szoros felé vették az irányt. A Békás-szoros egy tektonikus eredetű szurdokvölgy a Hagymás-hegységben, Erdélyben, Hargita megye északkeleti részén, a Békás-patak völgyében. A szorost 1971-ben védetté nyilvánították, jelenleg a Békás-szoros a Nagyhagymás Nemzeti Park része. Az Oltár-kő Békás-szoros legszembetűnőbb sziklatornya. Jól elkülönül környezetétől és az egész szurdokvölgy fölött uralkodik. Csúcsán kereszt látható. Nyugati oldalán rohan le a lapos-patak, ahol egy 25 méteres háromlépcsős vízesés is található. Csúcsára a Békás-szoros legszebb sziklamászó útjai vezetnek. Először a brassói alpinisták jutottak fel rá 1934-ben, ma öt klasszikus mászóút vezet a csúcsra.
Majd a Gyilkos-tó csodálatos világát is bejárták. A Gyilkos-tó egy természetes torlasztó a Hagymás- hegységben, a Keleti- Kárpátokban, Hargita megye északkeleti részén. 1937-ben keletkezett egy közeli hegyről lecsúszó törmelék következtében.

Este pihentebb volt a társaság, így Gyergyóújfalun megismerkedtek táncház keretében a hasonló életkorú diákokkal közösen a helyi néphagyományokkal, népviselettel, néptáncokkal.

Sokat nem aludt a csapat, harmadik nap reggelén Zeteváralja felé vették az irányt a Zetelaki víztározóhoz.

 Harmadik napon Korondon Józsa László fazekas mesternél tettek látogatást, itt megismerkedhettek a fazekasság hagyományaival, a korondi mesterségekkel és a helyi népművészeti alkotásokban gyönyörködtek. A tanárok is aktív résztvevői voltak a programoknak, hiszen ők is bevállalták   a korongozást.
Következő állomásuk Szejkefürdő volt, ahol székelykapukon át jutottak fel Orbán Balázs, a legnagyobb székely sírjához, ahol rövid megemlékezésre és koszorúzásra került sor.
Székelyudvarhelyen a két iskola diákjainak közös szakmai programján kellemes időt tölthettek el. Programok része volt: díszasztal készítés, csomagolóverseny, krumplipucoló verseny, pincér gyorsasági verseny. Majd sor került iskolánk diákjai által készített eszközök, tárgyak átadására.

   

 Negyedik napon a Parajd közelében található parajdi sóbányához látogattak el. A parajdi sótelep Európa egyik legnagyobb só tartaléka. A sótömb maga 1,2 km x 1,4 km átmérőjű, enyhén ellipszis alakú és 2700 m mélységbe gyökerezik. Több száz jövő-év kibányászható sóját rejti magában, és ezzel Erdély gazdaságának egyik legjelentősebb kincsesládája.
Délután Szováta, Medve-tó volt úti céljuk. A Medve-tó Erdélyben, Maros megyében Szovátán található, sókarszton létrejött heliotermikus tó, 1875-ben keletkezett, a világ legnagyobb heliotermikus tava. Alakja kiterített medvebőrre hasonlít, innen származik a neve.
Innen Gyergyószárhegyre mentek. A Gyergyószárhegy-i kastélyt tekintették meg. Történelmi és kulturális szempontból a Gyergyói-medence kimagasló települése, igen neves arról, hogy Bethlen Gábor, Erdély fejedelme az itteni reneszánsz várkastélyban töltötte gyermekéveit, és később is többször ellátogatott a településre.

 A HATÁRTALANUL program erdélyi útjának utolsó napja Kolozsvárra vezetett. A Fő tér századok óta Kolozsvár jelképe és központja. Házsoraiban laktak a város legtekintélyesebb polgárai, itt épültek fel a legfontosabb világi és egyházi intézmények székházai.
Az eredetileg Nagypiacnak nevezett tér az Óvár kapuja előtt alakult ki. A városképváltozásaihoz hozzájárultak a Rákóczi- szabadságharc harcai és fosztogatásai. Az ezután felhúzott épületeken minden fontosabb építészeti stílus jegyeit felfedezhetjük. A tér legjelentősebb és egyben egyik legrégibb építménye a Szent Mihály-templom, amelynek építésére azután kaptak engedélyt, hogy Károly Róbert 1316-ban városi rangot adományozott Kolozsvárnak. A dísztér összhangját a város legnagyobb szülöttjének, Mátyás királynak az 1902-ben felavatott szobra teszi teljessé. A teret utoljára 2010-ben újították fel, ekkor lényegi változásként teljesen lekövezték, valamint a szoborral szembeni oldalon egy szökőkútsort és új térvilágítást alakítottak ki. A felújított Mátyás- szobrot hivatalosan 2011. április 2-án adták át.

 Kolozsvár neve 1177-ig megy vissza. A magyaros „Kulusuar” 1257-re datálható. Egy „dombokkal körülvett, zárt területként” írták le. Szent László király a közelben alapította a kolozsmonostori apátságot. Zsigmond királynak köszönhetően 1405-ben szabad királyi városi rangot kapott. Népessége ebben az időben 50%-ban magyar, 50%-ban szász volt. A Hunyadi Mátyás elleni felkelés vezetőit a főtéren végezték ki 1468. június 18-án. 1551-ben Izabella királyné itt adta át a koronát Castaldo tábornoknak.1557-ben itt született Bocskai István. 1585-ben itt létesült Erdély első egyeteme. Összesen harminchét országgyűlést tartottak itt a fejedelemség fennállása alatt. 1687-ben a Habsburgok elfoglalták, és csak 1790-ben lett ismét Erdély fővárosa. 1848-ban itt mondták ki az uniót Magyarország és Erdély között.

 

 

Határtalanul! Beszámoló
2019.06.11 - 06.15.

Második utazás alkalmával 40 erdélyi diák érkezett hozzánk Magyarországra 2019. június 11-én.

Először Szegedre látogattak el. Szeged Magyarország 3. legnagyobb egyetemi városa, ahol felkeresték az 1913 és 1930 között épült Schulek Frigyes és Foerk Ernő tervei alapján neoromán stílusban épült Fogadalmi templomot, Magyarország egyik legnagyobb bazilikáját, melynek megismerhették történetét és jelentőségét. Ezután egy kis séta következett a város Dóm terén, városnézésük államosai voltak még a Klinikák és a belváros. Közben a város gazdasági, kulturális, tudományos befolyásának megbeszélésére is lehetőség nyílt. Majd este megérkeztek Kiskunhalasra.

A második szakmai nap az iskola tanműhelyében zajlott, ahol a magyar hagyományok jegyében egy díszasztalt készítettek közösen a diákok. Az erdélyi fiatalok a tanulóink által készített dísztárgyakat hazavihették saját iskolájukba. A tanműhely bemutatása során a faiparon kívül 16 szakma képzéséről szerezhettek bővebb információt.
Délután Kiskunhalas város nevezetességeinek megismerésére nyílt lehetőségük a részvevőknek.
Helyi diákok általi bemutatással sor került először az 1902-ben életre keltett halasi csipkének a megismerésére. A halasi csipkevarrás élő hagyománya 2010 szeptemberében felkerült a Magyar Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékére, így a magyar kultúra védett szellemi örökségének hivatalosan is része lett. 2014 óta a hungarikumok közé tartozik.
Majd az 1874. április 9-én született Thorma János Múzeumba látogathattak el a diákok.
Ezután a Városháza épületét keresték fel és a 2015-ben felújított Halas Főterén tehettek egy kis sétát.
Nap zárásaként a jó időre való tekintettel meglátogatták a kiskunhalasi termálfürdőbe, ahol kellemes délután töltöttek el.

Képgaléria: ITT

 A harmadik napon ellátogattak a Kalocsai Érsekségre, mely egyike az I. István által alapított egyházmegyéknek, ez a 2. legmagasabb rangú egyházmegye Magyarországon. Az érsekség megtekintése után egy kis városnéző sétára indultak.
Útjuk innen Kecelre vezetett, ebben a kis városban a Pintér művek múzeumának, illetve üzemének meglátogatása során a térség iparával ismerkedhettek meg a diákok. Az utazás során az Alföld jellegzetes látnivalóit örökíthették meg fényképeken.

A következő szakmai napon az Ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékparkba látogattak el, ahol az erdélyi diákok megismerkedhettek hazánk történelmével, tradicionális szakmáival, építészetével, hagyományaival, a puszta jellegzetességeivel. Ezer év a hadak útján és Századfordulós rejtélyek foglalkozás keretében bemutatták a magyar hadtörténelem nagy eseményeit, fontos csatáit.
Megtekintették a Feszty körképet, Feszty Árpád festőművész körpanorámáját a honfoglalásról.
Délben sétát tettek a Skanzenben. A gyűjtemény házai között járva a látogatók részesei lehettek az egykori paraszti világnak, ahol népviseletbe öltözött tanyagazdák mutatják be elődeink életmódját, találkozhattak a két világháború közötti időszak jellegzetes figuráival, a csendőrrel, a juhásszal.

 Június 15-én a reggeli elfogyasztása után hazaindulás előtt elsétáltak még a Sáfrik- szélmalomhoz, melyet az 1860-as években Hunyadi Antal szélmolnár építtetett. Néhány évtizedig még szélmalomként működött, majd az 1940-es évektől raktárként funkcionált. 1964-től indult el a műemlékké nyilvánítása és felújítása. Kiskunhalas első műemléke lett 1966-ban.

Reméljük mindenki sok élménnyel gazdagodott!

Vári Szabó SZKI admin@variszabo.hu